Fogalmak a “kollektor” témakörben A-tól Z-ig!

Most írjuk közösen!

Abszorbció: Magyarul elnyelés. Napenergiás összefüggésben a napsugárzás elnyelése, azaz hővé alakítása. Ha napsugár valamilyen anyaggal találkozik, három dolog történhet: visszaverés (reflexió), áteresztés (transzmisszió) és elnyelés(abszorpció). Például egyrétegű üvegfedés esetén 8 százalék körüli a reflexió, (függ a beesés szögétől, 60 fok felett már nagyobb részét visszaveri) ahány mm vastag kb. annyi százalék abszorpció, a maradék a transzmisszió. Matt fekete festék esetén nulla a transzmisszió, 5-10% a reflexió a többi abszorpció.

Abszorber: A napkollektor azon felülete amely a nap felé nézve annak energiáját abszorbálja. Előnyős a kis fényvisszaverődésű, jó hővezetőképességű anyagok használata az abszorber elkészítéséhez. Abszorber lehet példáúl a söröscső, síklemez,ill. bármi ami képes a nap energiáját hővé formálni. Az abszorber a napkollektor egyik fontos eleme, mível a hasznosúlt hőt innen vezetjük el folyadék vagy levegő segítségével.

Axiális ventilátor: Légszállítása lehet nagy, de kis nyomóerővel rendelkezik. Rövid szakaszokhoz, falátvezetéseknél használható. Levegős kollektorok esetében általában nem ajánlott, mivel a levegőnek hússzú, tekervényes utat kell bejárnia. (Gy.K.)

Azimut: A nap pályályát meghatározó egyik összetevő, amely

a horizonton a déli iránytól mért szögtávolság. A déli iránytól keletre mínusz, míg nyugat felé pluszban adják meg. (Gy.K.)

A csillagászok az azimutot az északi iránytól, a napkollektor építők a déli iránytól adják meg.

Delta T: Két hőmérséklet különbségét delta T-nek nevezzük. A légkollektroroknál a kifújt és a beszívott levegő különbségét, vizes kollektoroknál a bemenő és kijövő folyadékág hőmérsékletének különbségét értjük. A Delta T megállapítása elengedhetetlen a kollektor teljesítményének meghatárzásához.

Emisszió: Magyarul kibocsátás. Napenergiás összefüggésben a sugárzásos hőleadásról van szó, (ami általában veszteségként jelentkezik). Minden test sugároz (az abszolút nullától mért hőmérséklet negyedik hatványával arányosan), azonos hőmérsékletű testek közül legjobban az abszolút fekete test, amit legkönyebb egy szűk lyukú üreggel közelíteni. (”üregsugárzás”) Ehhez képest meg lehet adni hogy egy konkrét felület mennyi sugárzást bocsát ki. A legtöbb nem tükröző anyag 90-98% között. (Üveget, polikarbonátot is beleértve) Ugyanarra a hullámhosszra az abszorpció és az emisszió megegyezik, ha eltérő érték van megadva, az amiatt van, mert más hullámhosszra értik. (Néha nem is lehet ugyanarra megadni, például a klorofillnak nagy az abszorpciója a vörös fény hullámhosszán, de nem lehet vörösizzásig hevíteni)
Napenergiás alkalmazásoknál az abszopciós együttható a teljes napspektrumra (”energiahasznosítás”), emissziós meg 50-100 celziusz környékére van megadva. Az abszopciós és az emissziós tényező megegyezik. Például egy ha egy hőtükör egy mellette fekvő 80 C-os tárgy sugárzásának 95%-át visszaveri (azaz 5%-át nyeli el), akkor ha magára a tárgyra ragasztjuk, és így maga lesz 80 C fokos, akkor a kibocsátott sugárzása is csak 5%-a lesz a 80 fokos fekete test sugárzásának, tehát így is ugyanolyan hatékonyan csökkenti a sugárzásos hőleadást.
Az infrahőmérő a kibocsátott sugárzás alapján állapítja meg egy tárgy felszínének hőmérsékletét. Nem ad pontos értéket, csak ha korrigáljuk. Például egy alufóliára rámérve nagyrészt az alufólia által visszavert sugárzást érzékeli, azaz a környezet hőmérsékletét.

Fényáteresztés:Az anyagok fényáteresztő képességük szerint átlátszóak (a fénysugarak legnagyobb részét átengedik, kis részüket elnyelik, illetve visszaverik), áttetszőek (a fénysugarak csekély részét eresztik át, egy részét elnyelik, legnagyobb részét vissza¬verik), átlátszatlanok (a fényt egyáltalán nem eresztik át, kis részét elnyelik, legna¬gyobb részét visszaverik) lehetnek. A fényáteresztő képesség több esetben ingadozik. A fénysugár az egyik közegből a másikba jutva a határfelületen megváltoztatja se¬bességét és irányát, Az optikailag sűrűbb közegbe belépő fénysugár a sűrűbb közeg szerkezetétől függően kétféle módon viselkedik. A szabályos rendszerben kristályosodó és az amorf anyagokban a beeső fénysugár egy megtört irányban halad tovább.
A kollektorok fedésekor a jobb fényáteresztő képességűt részesítjük előnyben. Fedőanyagok általában polikarbonát és üveg.

Hatásfok:

A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. A hatásfok számítása:

ahol: n= Eh / Eb

η – a hatásfok,
Eh – a hasznos energia,
Eb – a befektetett (összes) energia.
A befektetett energia és a hasznos energia különbsége a veszteség:

Az energia megmaradás törvényéből következik, hogy a hatásfok 1-nél, vagy százalékban kifejezve 100%-nál nagyobb nem lehet. Gyakorlatilag a hatásfok mindig kisebb 100%-nál.
(Wikipedia)

Hiszterézis: A hiszterézis (általában fizikai) rendszerek azon tulajdonsága, hogy érzéketlenek – nem azonnal reagálnak a rájuk ható erőkre, hanem késleltetéssel, vagy pedig nem térnek teljesen vissza az eredeti állapotukba: ezeknek a rendszereknek az állapota függ az előéletüktől. A kifejezés a görög υστέρησις, hiányosság szóból ered. (Wikipedia)

HMV: használati melegvíz

Hőálló sziloplaszt: Olyan szilkon bázisú ragasztó anyag amely legalább 160°C nál még stabíl kötést ad.

Hőálló matt festék.:Tartósan magas hőhatásnak kitett fémfelületek (kazánok,
kandallók, kipufogók, füstcsövek, hőtechnikai szerelvények, abszorberek, stb.) esztétikus
bevonására alkalmas festék. Általában Xilol és Izo-butilacetát tartalmúak, és gyantákból és egyéb pigmentekből állnak.

Hőátadás: A hőátadásban a hővezetés, hőáramlás, hősugárzás együttesen jelentkezik. Ezt a jelenséget hőátadásnak nevezzük. A hőátadás az energiacsere egyik formája. Hőátadás esetén a hőcserélődés a folyadék vagy gáz és a határoló falak között megy végbe. Időegység alatt átadott hő vagy hőáram arányos a melegebb és a hidegebb közeg hőmérséklet-különbségével és a határoló felülettel. Mértékegysége: W/m2 . K = W/m2 . °C

Hőáramlás: A hőt a felmelegedett anyag tényleges áramlása szállítja, aminek a hőtágulásból eredő fajsúlyváltozás miatti felhajtóerő a mozgatója.

Hővezetés: A hő magában az anyagban terjed tovább, de anyagmozgás nincs. (láng fölé tartott rézpálca)

Hősugárzás: A sugárzás közvetítő közeg nélküli energiaátadás (a légüres téren is áthatol) Minden test sugároz, de itt is csak a hőmérséklet kienyenlítődése irányába történhet energiaátadás.

Hőcserélő: A vizes, Napenergiát hasznosító eszközöknél a kollektorokkal (vagy egyéb eszközzel) felmelegített víz a használati melegvíztől elválasztva egy zárt rendszert képez. A hőt ugyanakkor valahogy át kell adni a használati melegvíznek.
Ezt a feladatot látja el a hőátadó, vagy más néven hőcserélő. Az egyik közegből egy másik közegbe hőt ad át. Ezt a tulajdonságot több dolog is befolyásolja: a felület nagysága, anyaga, a hő különbség mértéke, az áramlási sebesség.

Tipikus felhasználási példa: A használati melegvíz egy zárt (mondjuk 100 literes) puffer tartályon folyik át, tehát egy csövön befolyik a víz a tartályba és egy másikon kifolyik belőle. Ebbe a tartályba helyeznek el egy hőcserélőt (mondjuk egy fémcső spirált), aminek a két csonkja a napkollektorból jövő és oda menő két csonkhoz csatlakozik. Mivel a két folyadék egymással nem tud keveredni ezért a kollektor körben keringő folyadék akár fagyálló is lehet. A kollektor körben keringő folyadék a puffertartályban a hőcserélő spirálon keresztül adja át a hőt a használati melegvíznek. (Gy.K.)

Hőkülönbség kapcsoló:

Hőfokkülönbség (két hőmérős) kapcsoló:
Elektromos eszköz, amely két hőmérő adatai alapján dolgozik. Ha a két mért hőfok különbsége elér egy előre beállított hőmérsékletkülönbséget, akkor bekapcsol. Nézzünk egy példát: vegyünk két hőmérőt „A” és „B”-t, továbbá legyen az előre beállított hőfokkülönbség 10 fok. Ekkor, ha a két hőmérő hőfokkülönbsége eléri, illetve meghaladja a 10 fokot, akkor az eszköz bekapcsol. (például „A”=20 és „B”>=30) Ha „B” visszahűl 30 fok alá, akkor pedig kikapcsol. Ennek eredménye az, hogy „B” 30 fok körüli értéknél az eszköz ki/be kapcsolgat.

Ennek elkerülésére az ilyen eszközöket úgynevezett hiszterézis („tehetetlenségi, tűrési”) tulajdonsággal szokták felruházni. Ez azt jelenti, hogy két hőfokkülönbséget adhatunk meg, egyet a bekapcsolási hőfokkülönbséghez, egyet pedig a kikapcsolási hőfokkülönbséghez. A példánknál maradva ezek után, ha a bekapcsolási hőfokkülönbség 10 és a kikapcsolási 5 fok, akkor ha „A”=20 és „B” >= 30 fok akkor a készülék bekapcsol. De kikapcsolni akkor fog, ha „B” visszahűl legalább 25 fokra. (Gy.K.)

Hőmérséklet kapcsoló:

Hőmérséklet (egy hőmérős) kapcsoló:
Mechanikus vagy elektromos eszköz, amely egy előre beállított hőmérséklet elérésekor bekapcsol.
Nézzünk egy példát: vegyünk egy hőmérőt és legyen az előre beállított hőmérséklet 30 fok. Ekkor, ha a hőmérő eléri a 30 fokot, a készülék bekapcsol. Ha visszahűl 30 fok alá, akkor pedig kikapcsol. Ennek eredménye, hogy az előre beállított érték körül (a példánkban ez most 30 fok) a készülék ki/be kapcsolgat.

Ennek elkerülésére az ilyen eszközöket úgynevezett hiszterézis („tehetetlenségi, tűrési”) tulajdonsággal szokták felruházni. Ez azt jelenti, hogy két hőmérsékletet adhatunk meg, egyet a bekapcsolási, egyet pedig a kikapcsolási hőmérsékletnek. A példánknál maradva ezek után, ha a bekapcsolási hőmérséklet 30 és a kikapcsolási 20 fok, akkor ha a hőmérő >= 30 fok akkor a készülék bekapcsol. De kikapcsolni akkor fog, ha visszahűl legalább 25 fokra. (Gy.K.)

Hőtárolás: A Nap hőenergiájának hasznosítása során újra és újra felmerülő probléma, hogy a Nap hőenergiája nem folyamatosan érkezik a hasznosító eszközre. Éjszakák és nappalok váltják egymást.
Ugyan akkor jó lenne, ha a nappal tiszta időben begyűjtött hőt nem csak nappal, hanem estétől reggelig tudnánk hasznosítani. Erre megoldás a hő eltárolása.

Vizes rendszereknél ahol napközben a kollektor melegvizet állít elő úgy oldják meg, hogy a felmelegített vizet egy nagyobb méretű (100-300 literes), jól leszigetelt tartályban tárolják a későbbi felhasználásig. Nagyobb hőtároló esetén hosszabb időszakra (több napra) is tárolhatunk így használati melegvizet.

Ipari méretekben több országban létrehoztak úgynevezett természetes hőtárolókat is. Van ahol természetes barlangot töltöttek fel vízzel és nyáron amikor sok napsütés van, akkor a hőfelesleget ide tárolják le a napsütésben szegényebb téli időszakra. (Gy.K.)

Hőtükör:Csökkenti az anyag felmelegedését, a ráirányuló hősugarakat visszaveri.
Kollektoroknál általában alu-fóliából készül. Szerepe kettős: Az abszorber mögé jutó fény visszaverése, és az abszorber felület sugárzó-hőveszteségének visszatükrözése. Fontos eleme a kollektornak.

HP :A teljesítmény régi egysége a lóerő (LE), angolul horsepower (HP), németül Pferdestärke (PS). Egy lóerő egyenlő 550 font (~250 kg) felemeléséhez szükséges munkával egy láb (~30 cm) magasra, egy másodperc alatt. 1 LE (HP) ≈ 746 W.

k -érték:Ez az érték, az anyag hőátbocsájtási tényezője. Mivel átbocsájtási, és nem szigetelési tényező, ezért minél kisebb ez az érték, annál kevesebb hőt bocsájt át az anyag, tehát az alacsonyabb “K” értékű anyag a jobb hőszigetelő.

Kollektor: gyűjtő, esetünkben napenergia gyűjtő készülék, melynek munkaközegtől vagy alaktól esetleg a felhasznált anyagoktól függően többféle változata ismert. Lakossági felhasználásban leggyakrabban a víz munkaközegű sík- ill. vákuumcsöves kollektorok terjedtek el, azonban egyszerűségük miatt a ‘levegős’ kollektorok sem elhanyagolhatóak. Ipari alkalmazásban koncentrált fényű magas hőmérsékleten működő gőzturbinás rendszereket láthatunk.

Koncentrátor: Berendezés, eszköz amely a Nap sugarait gyűjti egy kis területre. Nagyobb hőmérsékletek elérésére használják.
Koncentrátornak nevezhető a parabolatükör, parabolavályú, vagy egyéb tükröket forgató és egy helyre vetítő eszköz. (Gy.K.)

Légellenállás:A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik. Nagy sebesség esetében ezt leginkább a levegő tehetetlensége okozza, melyet a mozgó test útjában szintén mozgásra indít; közelítőleg a sebesség négyzetével arányos. A légellenállás keletkezéséhez a súrlódás is hozzájárul, mely a mozgó test sebességével arányos. A légellenállás általában annál nagyobb, minél nagyobb felületű a mozgó test, illetve minél nagyobb a sebesség és a levegő sűrűsége.
A légellenállás a következő képlet segítségével számítható ki: Légellenállás = a test sebessége a négyzeten x homlokfelület x Cw érték x ½ légsűrűség

Légkollektor:A lég-kollektor olyan napkollektor, amely napenergiával történő légfűtésre, más néven szoláris légfűtésre használható. Ezek a kollektorok rendszerint a „téli” nappályát figyelik, ezért általában függőlegesen szokták felszerelni őket a házak falára. A levegő a kollektor belsejében halad, a hőcserélőn keresztül felmelegszik, majd beáramlik a fűtendő területre. A levegő mozgatását általában ventilátor(ok) végzi(k) – ez esetben a melegítő csövek alul és felül egy közös csőben érnek véget. A szerkezet belsejében szabályozó tag található, amely csak abban az esetben engedélyezi a működést, ha fűtésre alkalmas a rendszer hőmérséklete. A lég-kollektorokat általában fűtésre alkalmazzák, bár vannak csőhálózattal kombinált típusok, amelyek használati melegvizet is készítenek.

Légszállítás:A ventilátorokra, és légsűrítőkre jellemző kapacitás érték, amely megmutatja, hogy a berendezés mennyi légcserére képes. Mértékegysége a liter/perc, vagy a m3/óra

Légszűrő:A levegőben lévő szilárd részecskék leválasztására használt szűrőberendezés. Elsődleges szerepe a szálló porok leválasztása. Légtechnikai berendezések egyik legfontosabb eleme. Többféle anyagú szűrő létezik mint pl: papír, műanyagszövetek, olaj, stb…A légszűrő szerepe a lég-kollektorokban  a berendezés tisztán tartása, illetve a befújt levegő tisztítása, ezzel növelve a komfortérzetet. Takarításuk, cseréjük időszakosan ajánlott.

Munka: A munkavégzés mindennapi fogalom.
Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha erő hat egy testre, és a test elmozdul.
Figyelembe kell venni a munka meghatározásánál az erő irányát.
Az elvégzett munka az elmozdulás irányába eső erő-összetevő és megtett út szorzatával jellemezhető.
Ha nincs elmozdulás, nincs munkavégzés.

Az erő jele: F, mértékegysége az 1N (Newton)
Az elmozdulás jele: s, mértékegysége az 1m (méter)
A munka jele W.
Ha az erő és az elmozdulás egybe esik, W=F*s
Ha az erő iránya és az elmozdulás α szöget zár be W=F*s*cosα
A munka mértékegysége az 1J=1N*1m (1Joule = 1Newton * 1 méter)
Míg az erő, elmozdulás vektormennyiség (a mérőszámon, a mértékegységen kívül az irány is jellemzi), addig a munka/energia skaláris mennyiség (egyértelműen leírja a mérőszám és a mértékegység)

Munkát végzünk akkor is, ha valamit felmelegítünk.
Ha pl. 1kg tömegű víz hőmérsékletét 1°C-al emeljük, (14,5°C-ról 15,5°C-ra) akkor 1kilókalória munkát végzünk.
1kcal = 4186J (a cal – kalória, kcal – kilókalória régi mértékegység).

A kalóriához hasonló módon határozták meg angol területen a BTU-t, ami nem más mint a British Thermal Unit (Brit hőmennyiségi egység) 1BTU az a hőmennyiség, amely egy font tömegű víz hőmérsékletét egy Fahrenheit fokkal növeli. (1BTU=1055J) A BTU-val sokszor találkozhatunk ha angol/amerikai honlapokat, vagy szakirodalmat tanulmányozunk.

A munka az energiával “rokon” fogalom.
Az energiát szokás munkavégző képességnek is nevezni.
Az energia különböző formákban létezik, beszélünk mechanikai energiáról, hőenergiáról, kémiai energiáról, villamos energiáról, mágneses energiáról, hangenergiáról, fényenergiáról, atomenergiáról stb.

(Kapcsolódó fogalom: teljesítmény)

Napelem: A Nap energiáját elektromos energiává alakító eszköz. Hatásfoka ma még igen gyenge. (Gy.K.)

A napelemek olyan szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál amelyeket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít. (Wikipédia)

Napkövetés: Napenergiát hasznosító berendezéseknél használatos eljárás. A cél annak elérése, hogy a Napból érkező sugárzás merőlegesen érkezzen a fény/hő elnyelő felületre. Ezért a felületet a mindenkori napállás felé fordítják. Így biztosítható, hogy a Napból érkező egységnyi keresztmetszetű sugárzás valóban egységnyi keresztmetszetű felületet sugározzon be. (Gy.K.)

Szenzoros-napkövetés
A szenzoros vagy más néven sugárzás érzékelős napkövetés lényege, hogy szenzorok figyelik a Nap sugárzás intenzitását és a legerősebb sugárzás irányába fordítják a Napot hasznosító berendezést. (Gy.K.)

Számításos-napkövetés
Számítógép segítségével (ez persze ma már lehet egy mikrochip is) határozzák meg a Nap pillanatnyi helyét az égbolton és ez alapján fordítják a Napot hasznosító berendezést merőlegesen a Nap felé. (Gy.K.)

Napvályú: Napvályú (parabolavályú)
Ha egy síkbeli parabolának „magasságot adunk” akkor a kapott idom egy parabolavályú. Tulajdonsága, hogy a parabolavályú két párhuzamos egyenese által kifeszített síkra merőlegesen beeső sugarakat egy vonalra, az úgynevezett fókuszvonalra vetíti. Ezzel az eljárással koncentrálni lehet a Nap sugarait egy adott vonalra. (Gy.K.)

O-Gy: Osztó-Gyűjtő doboz. A napkollektorok abszorberei hárfacsövekből és gyűjtőcsövekből állnak. A sörkollektor hárfacsövei a söroszlopok, gyűjtőcsövei az O-Gy dobozok, melyeknek feladata, hogy elosszák ventilátor által a befújt levegőt a söroszlopok között egyenletesen, majd az oszlopok végeinél ismét összegyűjtsé a levegőt, hogy az egy kifújó csonkon keresztül távozhasson a kollektorból. Az O-Gy dobozoknak tehát kettős szerepe van: eljuttatni a levegőt a hárfacsövekbe és a hárfacsövekben azonos áramlási sebességeket biztosítani.

Pillangószelep:lsődlegesen mechanikus és villamos segédenergiájú (részben pneumatikus is lehet), irányító eszköz. Többféle közegben használatos, mint pl: gázok, folyadékok, szilárd granulátumok. A közegek torlására, és kizárására használatos berendezés. Felépítése általában: hengeres betétben egy forgótengelyen helyezkedik el egy terelőlemez, ami állásától függően nyit vagy zár vagy torlaszt.

Pillanatnyi teljesítmény:Az átlagos teljesítmény (ezt gyakran egyszerűen “teljesítménynek” hívják) az egységnyi idő alatt végzett munka vagy átadott energia átlagos értéke egy időintervallum alatt. A pillanatnyi teljesítmény az átlagos teljesítmény határértéke, ha a Δt időintervallum tart a nullához:

Ha az energiaátadás sebessége vagy az időegység alatt végzett munka állandó, a fenti egyenlőség egyszerűsödik, ha a t idő alatt végzett W munka, illetve az átadott E energia
,
Egy berendezés pillanatnyi villamos P teljesítménye:

ahol
P(t) a pillanatnyi teljesítmény wattban (W)
U(t) a feszültség (potenciálkülönbség) voltban (V),
I(t) a berendezésen átfolyó áram áramerőssége amperben (A)
Ha a berendezés egy ellenállás, akkor:

ahol
az elektromos ellenállás ohmban (Ω).

Pa azaz Pascal:A pascal (jele: Pa) az SI szabványos nyomás mértékegysége. 1 pascal megfelel 1 newtonnak négyzetméterenként. A mindennapi életben a kilopascal (1 kPa = 1000 Pa) vagy a megapascal (1 MPa = 106 Pa) alak használatos. 100 kilopascal nagyjából a légköri nyomásnak felel meg tengerszinten.

Parabola: A parabola a sík azon pontjainak mértani helye, amelyek egy adott ponttól (fókuszpont) és egy adott egyenestől egyforma távolságra vannak. (Gy.K.)

Parabolatükör: A tér azon pontjainak mértani helye, amelyek egy adott ponttól és egy adott sík felülettől egyenlő távolságra vannak.
Tulajdonsága, hogy a parabolatengellyel párhuzamosan beeső sugarakat a parabola tükör felülete egy pontba, az úgynevezett fókuszpontba vetíti. Ez fordítva is igaz. Ha a gyújtópontba fényforrást teszünk, akkor azok a parabola felületéről párhuzamosan fognak visszaverődni. Lásd gépjárművek fényszórói.
Ezzel az eljárással koncentrálni lehet a Nap sugarait egy adott pontba és így igen nagy hőt lehet elérni. (Gy.K.)

Pc: Polikarbonát (PC): Napkollektorok nap felöli oldalának fedésére alkalmazható műanyag. Az üvegnél jóval könnyebb, és nehezebben törik, fényáteresztő-képessége azonban rosszabb. Több típust gyártanak, szerkezet szerint lehet egyrétegű, és üregkamrás, színe alapján lehet víztiszta, opál, és színes. Fényállóság szempontjából lehet UV álló, és nem UV álló (beltéri).

Napkollektor fedéséhez alkalmazható az egy rétegű, és a két rétegű változat, az ennél több réteg jobb hőszigetelést eredményez azonban rosszabb fényáteresztő-képessége miatt már kevésbé alkalmas napkollektorhoz. Az egy rétegű változatot a nagyobb merevség érdekében ívelten ajánlott elhelyezni. Kerülendő az un. X struktúrájú változat, mert ezen át, csak tört fény jut az abszorberre. Színváltozatai közül csak a víztiszta használható, magasabb fényáteresztő-képessége miatt, UV állóság szempontjából csak az UV védelemmel ellátott. Az UV védelem lehet felületi filmréteg, illetve lehet anyagában UV álló, ezen belül lehet egy oldalt, és két oldalt védelemmel ellátott. A felületi filmréteg sérülékenysége miatt az anyagában védett kedvezőbb.

A polikarbonát könnyen megmunkálható anyag, vágására sűrű fogazású körfűrész ajánlott. Vágás után a cellákat portalanítani kell. Méretre vágásnál fontos tudivaló, hogy a polikarbonátnak nagy a hőtágulása, 50 C fok hőmérsékletváltozás 3.25 mm hőtágulást okoz 1 m2 –en, de a napkollektorok esetén a nagy hőingadozás miatt elérheti a 6,5 mm –t. Üregkamrás polikarbonátnál, behelyezés előtt, a cellák nyitott végeit speciális ragasztószalaggal le kell zárni.

Néhány jellemző adat:

Fényáteresztő-képesség merőleges beesésnél:
-egy rétegű 3 mm –es: 87 %
-két rétegű 10 mm –es: 80 – 82 %

Hőátbocsátási tényező (U)
- egy rétegű 3 mm –es: 5,5 W/m2K
-két rétegű 10 mm –es: 3,1 W/m2K

Perdítő:A házi készítésű lég-kollektorok egyik fejlesztése, vakvágánya. A perdítő volt hivatott az abszorberben a levegő terelésére, az oszlopok belsejében az alu palackok faláról történő hő-leválasztás tökéletesítésére. Komoly légellenállása miatt már nem használjuk, és az áldásos hatása sem bizonyult mérhetőnek. A perdítős anemosztát elvén működik.

Radiális ventilátor: Radiális (centrifugális) ventilátor
A nagy légszállítás mellett jelentős nyomóerővel is rendelkezik. Így alkalmas a levegő hosszú csőszakaszokon történő áttolására. Levegős kollektorok esetében ezt a típust célszerű használni. (Gy.K.)

Relé: A relé nem más mint egy mechanikus kapcsoló elektromos változata. Amikor kézzel, egy kapcsoló segítségével be- vagy kikapcsolunk egy elektromos fogyasztót, tulajdonképen a fogyasztó vezetékét zárjuk illetve bontjuk a mechanikus kapcsoló segítségével.
Ugyanezt teszi egy relé is. Elektromos áram mágneses hatására érintkezőket zár illetve bont. A relének van egy vezérlő áramköre, amely mágneses hatást hoz létre és egy kapcsolt áramköre amire fogyasztót köthetünk. (Gy.K.)

Síklemezes kollektor:A légkollektor egyik fajtája, ahol az abszorber-felület síklemezzel van megoldva.

Sörcső: Sörösdbobozokból felépített cső, mely a sörösdobzok aljának és tetejének ki vagy levágásával, majd egymásba toldásával vagy ragasztásával építhető meg. Ragasztáshoz érdemes hőálló sziloplasztot használni, a sörösdobozok koré perdítő elem építhető.

Sörkollektor:Olyan kivitelű levegős munkaközegű napkollektor, melynek hőelnyelő csövei sörösdobozokból vannak kialakítva.IO

Szelektív festék: Olyan a napenergia hasznosítására kifejlesztett abszorber festék amely a magas elnyelő képessége (0.88 -0.94) mellett, alacsony emissziós (0.28 – 0.49)tulajdonságokkal rendelkezik. Hőálló képessége igen nagy, (500 C fok felett) ezért alkalmas a koncentrált napenergia hasznosítására is.

Szolár festék:Egy olyan optikai bevonat (festék), melyet kimondottan napenergiás hőnyeréshez fejlesztettek ki. Ismert fajtája :  SOLKOTE™ HI/SORB-II

Szórt fény: A Nap sugárzása amikor eléri a Föld légkörét, akkor a levegő apró részecskéin szétszóródik. Ha nem lenne a Földnek légköre, akkor csak egy izzó Napot és fekete égboltot látnánk. A napenergia hasznosításakor nem csak a direkt sugárzással hanem a szórt fénnyel is számolni kell mert ez is igen jelentős energiát ad. (Gy.K.)

Tájolás: A napenergiát hasznosító berendezéseknél elengedhetetlen a jó tájolás. Általában igaz, hogy az ideális tájolás az, ha a berendezés délfelé néz. Az „AZIMUT szög” az eltérést definiálja. Azimut 0 fok jelenti a déli irányt, -90 fok jelenti a keleti irányt és +90 fok a nyugati irányt. (Gy.K.)

Teljesítmény: Időegység alatt elvégzett munka. Mértékegysége a watt (W)

U érték:Napjainkban a hőszigetelési érték helyes kifejezése az U érték! Az U-értéket néhány évvel ezelőtt még k-értéknek hívták, így ne lepődjünk meg, ha komoly szakemberek még a régi kifejezést említik. Az U és K érték hőátbocsátási tényezőt jelent. A hőátbocsátás azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. A hővezetési tényező az adott anyagnak egy 1 méter élhosszúságú kockájára vonatkozik és annak szemben lévő lapjai közötti hővezetést határozza meg, mértékegysége W/mK.
A hőátbocsátási tényező egy tetszőleges vastagságú, 1 négyzetméteres keresztmetszetű hasábra adja meg ezt az értéket, így annak mértékegysége W/m2K.

Ventillátor: Levegő szállítására használatos eszköz. Számtalan típusa létezik: axiális, radiális, centrifugális, cső.
Fontos jellemzői a csőátmérő (mm), légteljesítmény (m3/h), a Max. nyomás (Pa), a teljesítményfelvétel (W), a zajszint (dB). (Gy.K.)

Vákuumcső: Itt napenergia hasznositására készült duplafalu üvegcső. Angol-ausztrál fejlesztés. A belső cső külső felületét szelektív (fényelnyelő) réteggel vonták be, elősegítve az üvegcsőre vetülő napsugarak elnyelődését, ami hővé alakúlva csapdába esik a belső cső belsejében. A két üvegréteg közt vákuum, vagy-is légüres tér van ezzel meggátolva a csabdába ejtett hő távozását a légkörbe. A vákuumcső belsejéből a hőt ugynevezett heat-pipe segítségével adják át a hőközlő, hőtovábbitó folyadéknak. A heat-pipe egy hosszú rézcső, amely egy ugyancsak légritkitott kapszulában végződik, amiben alacsony hőmérsékletre (kb 40c) felforró alkoholkeverék van. A vákuumcső által begyüjtött hő hatására felforrva , a kapszula belsejében felszállva adja át hőjét a hőközlő folyadéknak majd lehülve visszacsurog a kapszula aljába. Innen a körfolyamat ismétlődik. A vákuumcsöves berendezés, ma az egyik leghatékonyabb berendezés a napenergia hasznositására.

Visszacsapó szelep:Feladata hogy a közegek visszirányú mozgását mechanikusan meggátolja. Általában egy rugóerő ellenében működik, amelyet az adott közegnek le kell gyűrnie az átáramláshoz adott irányban, amint ez a nyomóerő megszűnik a visszacsapó-szelep bezár(visszacsap).Kútszivattyúk egyik fontos eleme a lábszelep, ami egy visszacsapószelep.

Vizes kollektor:A kollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát . Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését  feltételezi és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege  folyadék.(lágyított víz, vagy fagyállós víz(etilén-glikol)) A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.