Szervusztok!
Megpróbálom elmagyarázni röviden, hogy milyen következtetésekre jutottam a tájolással kapcsolatosan. Természetesen semmi sincs új a Nap alatt, biztos, hogy mások már megírták előttem, de remélem azért csak hasznos, ha felteszem.
Magyarország (és Erdély) nagy részét átszeli a 47. északi szélesség. A továbbiakban ezt használom a helyi szélességnek. Mivel a kollektort amúgy sem lehet fokra pontosan állítgatni (illetve lehet, csak nem éri meg a fáradságot), ezek a számítások gyakorlatilag az ország egészére érvényesek.
A rajzon látható zöld vonal a helyi függőlegest jelenti (azért inkább a merőlegeshez viszonyítom a szögeket mert egy fonal és egy nehezék segítségével bármikor viszonylag pontosan be lehet mérni a függőleges irányt).
A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején a Nap pontosan az Egyenlítő fölött van, a hozzánk beeső fénysugarak természetesen közel párhuzamosan érkeznek, tehát a rajzon a b eset áll fenn. A nyári napforduló napján a Nap pontosan a Ráktérítő fölött delel, tehát a rajzon a feketével rajzolt eset érvényes (a ). A téli napforduló napján a Nap pontosan a Baktérítő fölött delel, a rajzon a barnával jelölt irányból jön a fény hozzánk (c).
Még jobban látható, ha ugyanezeket a fénysugarakat külön ábrázolom a második képen.
Nálunk tehát a napsugarak beesési szöge (a függőlegeshez viszonyítva) 23,5 és 70,5 fok között változik.
Az a és b közötti, sárgával jelölt terület a nyári, a b és c közötti pedig a téli szezont jelöli.
Én azt gondolom, hogy a nyári szezonban a mi földrajzi szélességünkön inkább a vízmelegítős kollektorokat, télen pedig a levegős sörkolit érdemes gazdaságosan működtetni. Természetesen télen is lehet vizeskolit működtetni, de sokkal bonyolultabb rendszer kell, és többe is kerül.
A nyári szezonban én úgy állítanám be a kollektort, hogy a felületi merőlegese a függőlegessel (vagy másképpen: a kollektor lapjának a vizszintessel bezárt szöge) kb.35, télen pedig kb. 60 fokos szöget zárjon be.
Égtájak szerint úgy gondolom, hogy a kollektort jobb ha nem pontosan déli irányba tájoljuk, mert a napi hőmérséklet a maximumát nem akkor éri el, amikor a Nap déli irányba van (vigyázat, ez a közhiedelemmel ellentétben nem délben 12-órakor következik be!), hanem később. Ezért reggel bár később éri napfény a kollektor felületét, de a külső hőmérséklet miatt a dT kedvezőbb, tehát kisebb a veszteség is. Dél helyett tehát én inkább a dél-délnyugati irányt tartam a legmegfelelőbb beállításnak.Különben is, a Nap télen nem épp keleten kel és nem nyugaton nyugszik, tehát akár már az első sugarak is elérhetik a kollektor felületét.
Sajnos ez csak elmélet. A gyakorlatban viszont a legtöbbször kötött az elhelyezés a házfaltájolása, a szomszéd fája stb. miatt. 
A Nap süssön a kolitokra!
Bejegyzések (RSS)